Kognitív rehabilitáció alatt olyan képességfejlesztő terápiát értünk, amelynek segítségével lehetőség nyílik a csökkent funkciók javítására, új képességek elsajátítására, illetve egy új állapothoz, helyzethez való alkalmazkodás megtanulására.

A kognitív rehabilitáció az előzetes neuropszichológiai felmérésből kiindulva, a konkrét terápiás célok megfogalmazásával kezdődik, melynek során a beteg hétköznapi problémái képezik az elsődleges szempontot. A beavatkozás időtartama min. 2-3 hónap. Legfontosabb módszerei közé tartoznak:

1. A "tréning" technika:

Célja a meglévő kognitív viselkedésformák fejlesztése, az elvesztett készségek visszanyerése. Főleg egyéni foglakozás keretében valósítható meg. Ezzel a módszerrel elsősorban a figyelmi folyamatok és az információfeldolgozás gyorsasága javítható. Az eljárás számítógépen futtatott, kb. nehézségi szinten elvégezhető, feladatsorok ismételt gyakoroltatásából áll, heti rendszerességgel. A feladatok nehézségi fokát az egyéni teljesítményeknek és fejlődésnek megfelelően lehet változtatni az egyéni terápia során. A személyek minden ülés után azonnali visszajelzést kapnak a teljesítményükről. 

2. Kompenzációs technika:

Célja a kb. kognitív-viselkedési stratégiák elsajátítása és begyakoroltatása elsősorban csoportos üléseken. A terápia során hozzásegítjük a személyeket ahhoz, hogy tudatosítsák a napközben előforduló, a kognitív diszfunkcióikból származó kudarcokat, majd kompenzációs eljárásokat sajátítanak el e kudarcok megelőzésére; ahhoz, hogy ezeket a stratégiákat alkalmazni tudják a mindennapi életben, naponta, otthon is elvégezhető gyakorlatokat kapnak a páciensek. Minden soron következő találkozáskor a csoport tagjai, a pszichológus irányítása alatt megvitatják a tapasztalataikat, és segítséget kapnak az esetlegesen felmerülő nehézségek leküzdéséhez. A rehabilitáció hatékonysága a terápiás időszak végén megismételt neuropszichológiai vizsgálattal ellenőrizhető.

Az epilepsziás betegeknél a leggyakoribb panaszok a memóriával kapcsolatosak; ebből adódóan ennek fejlesztésére mutatkozik a legtöbb igény, főleg a halánték lebenyt érintő műtétet követően. Jelenleg nincs olyan egyetemes eljárás a memória javítására, amely mindenkinél egyformán hatékony. Ez főleg a memóriapanaszokat okozó, rendkívül sokféle okra valamint a nagy egyéni különbségekre vezethető vissza.
A memória rehabilitációja nem csupán maguknak a tanulási vagy felidézési teljesítményeknek az elkülönült és öncélú növelését jelenti, hanem azoknak a stratégiáknak az elsajátítását és begyakorlását is, amelyek segítségével a mindennapi életben is hasznosítani tudják a páciensek ezeket a képességeket. Gyakran előfordul, hogy nem is maguknak a memóriafolyamatoknak a sérülése okoz memóriapanaszokat, hanem egyéb funkciók (pl.a figyelem) nem megfelelő működése vagy éppenséggel a rossz hangulat (pl. depresszió). Ilyenkor ezeknek a funkcióknak a javítása illetve az érzelmi vagy szociális problémák megoldása sokat javíthat a memória megítélésén is.

 A memória javításának általános szabályai

Pozitív hozzáállás: gondoljon arra, hogy milyen előnyei származnak abból ha sikeresen felidéz valamit. A legegyszerűbb útja a pozitív hozzáállás megszerzésének a saját célok felülvizsgálata: pl. tanuljon valami újat aminek jutalom értéke van.

• Megfigyelés: figyelje meg a környezetét-tudatosítsa magában hogy hol van és mit csinál éppen. A világ ami körülvesz bennünket sokkal érdekesebb, szórakoztatóbb és emlékezetesebb ha jobban megfigyeljük.
• Vizualizálás: az elme olyan mint egy kamera. Legközelebb, amikor fel akar idézni valamit, képzelje el a képét. Hunyja be a szemét és próbálja elképzelni (maga előtt látni) pl. a telefonszámot, vagy valakinek a nevét leírva egy papíron. A legtöbben közülünk jobban emlékszünk arra amit látunk, mint arra amit olvasunk vagy hallunk. Törekedjünk tehát a vizualizációra!
• Koncentrálás: gondolkodjon azon, amit fel akar idézni; tegyen fel magának kérdéseket, gondolja át a lépéseket és összegezze azokat magában. Pl. "Hány ember van itt? Hogyan vannak felöltözve? Milyen a hajuk?" stb.
• Szervezés: a jól szervezett információkat könnyebben idézzük fel.
• Áttekintés, összegzés: a legjobb módszer arra, hogy áttekintsük, összegezzük az új információt az, hogy hangosan elmondjuk- pl. ha egy új embernek a nevét akarja megjegyezni, szólítsa nevén többször is miközben beszélget vele-pl. "Örvendek Kovács József"
• Kapcsolatok létesítése: ha egy új dolog eszébe juttat valamit amit már tud vagy ismer, koncentráljon erre az összefüggésre! Pl. "Ez hasonlít valamire amit ismerek?" Tudatosan kapcsoljuk az új információt egy jól ismert dologhoz!

Amit érdemes szem előtt tartani: Agyunk fejlesztése bizonyos korlátok között megvalósítható, de időbe és erőfeszítésbe kerül!

Borbély Csaba