Biztonsági kérdések
Az epilepsziával élőknek igen nagy gondot kell fordítaniuk a lakásban, illetve a közlekedés közben történő veszélyes helyzetek kiküszöbölésére.
A jól kontrollált epilepsziás rosszullét esetében csak minimális, a hirtelen, vagy minden előjel nélkül jelentkezők esetében sokkal több elővigyázatossági intézkedést kell tenniük.
Néhány általános jó tanács
A nyílt tűz, illetve a gáztűzhely potenciális veszélyforrás. Használjunk mindig lángelosztót, illetve jól záródó kályharácsot. Ha radiátorral fűtünk, célszerű fából készült radiátorvédőt is felszerelni, hogy rosszullét esetén elkerülhessük az égési sérüléseket. Ha tehetjük, használjunk zárt rendszerű főzőedényeket, pl. kuktafazekat.
Az élesebb bútorsarkokat, illetve az elektromos konnektorokat célszerű ellátni védősarokkal és védődugókkal, Rosszullétünk esetén sem nekünk, sem a lakásban tartózkodó kisgyermekeknek nem eshet bajuk.
Az üvegajtókat lássuk el védőráccsal, vagy ami még megfelelőbb, átlátszó öntapadós tapétával, így nagyobb eséskor sem okoznak sérülést. A mellékhelyiségek, pl. WC, fürdőszoba ajtaját soha ne zárjuk kulcsra. Érdemes olyan biztonsági zárat felszerelni, amely kívülről is nyitható, hogy szükség esetén kéznél legyen a segítség. Ha nincs módunk ennek felszerelésére, jó és könnyen megszokható megoldás egy Foglalt-szabad tábla kihelyezése a mellékhelyiség ajtajára, amelyet minden családtag használhat.
A kádban való fürdés helyett a zuhanyozás ajánlott, bár ez sem mindig veszélytelen. Használjunk a kádban és/vagy az egész ún. csúszásmentes gumiszőnyeget, és zuhanyozzunk inkább ülve, a kád lefolyóját szabadon hagyva, inkább langyos, mint forró vízzel.
Ha epilepsziával élő nagyobb, kamasz gyerek van a családban, fogadtassuk el vele, hogy a saját érdekében mindig be kell jelentenie, ha pl. fürdeni megy.
Néhány jó tanács epilepsziával élő kisgyermekes szülőknek
Az a tény, hogy az édesanya epilepsziás, a gyermek gondozásában nem jelent különösebb terhet, bár a kisgyermek hazaérkezése után szigorúbb rendszabályokat is be kell vezetni a család mindennapi életében.
Az epilepsziával élő anyának nem tanácsos a csecsemőt babakádban vagy felnőtt kádban egyedül fürdetnie. Ilyenkor praktikusabb a gyereket kiságyban nedves szivaccsal letörölni, vagy a földre tett babaágyban kevés vízzel lemosdatni. Cumisüvegből történő etetésnél a legmegfelelőbb, ha az a földön ülve történik: támasszuk hátunkat a falnak, vagy más stabil alkalmatosságnak, és tegyük a gyermeket alacsony etetőszékbe, vagy műanyag gyermekhordozóba, szíjazzuk be, és olyan távolságra ültessük, hogy rosszullétünk esetén se okozzunk sérüléseket. Ha tudjuk, hogy rendszeresen melyik oldalra esünk, tegyük a babát az ellenkező oldalra.
Soha ne hordozzuk a kicsit karunkban, még a lakásban sem. Használjunk műanyag gyermekhordozót (az ún. kenguru textilhordozó sem megfelelő), babakocsit vagy műanyag kerekes lépegetőt, ha egyedül vagyunk otthon a kicsivel.
Ha mozgékony a már járni tudó kisgyerek, lehetőleg akkor végezzük a veszélyesebb házimunkákat, pl. a vasalást, ha alszik: vagy tegyünk rácsot a konyhaajtóra.
A lakáson kívüli óvintézkedéseknek szenteljünk különös figyelmet. Ha kertes házban lakunk, ügyeljünk arra, hogy a kapu mindig zárva legyen. Ha az utcára visszük a kisgyereket, mindig kapcsoljuk be a kocsi, vagy a műanyag hordozó szíját. Ha már biztonságosan jár, mindaddig célszerű kis kantárral a csuklóhoz kapcsolni, amíg nem elég nagy ahhoz, hogy megértse, hogy anyja rosszulléte esetén mindig mellette kell maradnia.
A gyógyszerek jelenléte a lakásban potenciális veszélyt rejt magában, s mivel a gyerekek jó megfigyelők, egy idő után utánozni fogják a felnőttet a tabletták szedésében is. Ahogy nagyobbak lesznek, mondjunk el annyit őszintén a betegségünkről, amennyit megérthetnek. A gyerekek hamar megtanulják azt is, hogy pl. anyjuk rosszulléte esetén hogyan tegyék magukat hasznossá, pl. vigyázhatnak a kisebb testvérekre, vagy megóvhatják a szülőt a sérülésektől.
Biztonságos utazás
A gyógyszeresen jól beállítottak, rohammentesek vagy csak nagyon ritkán rohamozók számára az utazás nem jelent különösebb veszélyt. Természetesen célszerű, hogy hordjanak magukkal olyan azonosító kártyát, melyből kiderül, hogy gondozás alatt állnak, milyen gyógyszert szednek, és kit kell értesíteni, ha rosszul lesznek, és segítségre szorulnak.
Nagyobb külföldi utazások esetén tanácsos a gondozó orvost arra kérni, hogy írjon egy levelet a meglátogatott ország nyelvén vagy egy világnyelven, amelyben a lényeges orvosi tudnivalókat összefoglalja, ha útközben orvosi segítséget kell igénybe venni. Nyilvánvalóan szükséges a megfelelő gyógyszermennyiség biztosítása, vagy tudni kell, hogy az adott országban milyen készítmény formájában szerezheti be valaki a szokásos gyógyszerét.
A legtöbb országban működik epilepszia-ellenes liga, amihez fordulni lehet, ha valamilyen rendkívüli nehézség támad.
A repülés sem jelent különleges vagy kedvezőtlen megterhelést a vonathoz képest. A légnyomásváltozások sem járnak semmiféle előrelátható kedvezőtlen hatással. Hasonló a helyzet, ha valaki a megszokottól melegebb vagy hidegebb égövet látogat meg. Ennek behatását - ha egyáltalán van - a rosszullétekre nem tudjuk kellőképpen előre megjósolni. A meteorológiai tényezők gyakorolnak ugyan befolyást a rosszullét készségre, ennek törvényszerűségeit azonban jelenleg még nem derítették fel kellőképpen.
Biztonságos szórakozás
Az epilepsziával élő fiatalnak különösen kell figyelnie a biztonságára. Fontos, hogy mindig megbízható baráttal, barátnővel menjen nyilvános szórakozóhelyre. Az éjszakai fennmaradás és az alkoholfogyasztás kérdéseit beszélje meg gondozó orvosával. Ugyancsak beszélje meg hogy a szórakozóhelyeken gyakori villódzó fények provokálhatnak-e rohamot Önnél.
Prof. Halász Péter, dr. Békés Judit
Az epilepsziával élőknek igen nagy gondot kell fordítaniuk a lakásban, illetve a közlekedés közben történő veszélyes helyzetek kiküszöbölésére.
A jól kontrollált epilepsziás rosszullét esetében csak minimális, a hirtelen, vagy minden előjel nélkül jelentkezők esetében sokkal több elővigyázatossági intézkedést kell tenniük.
Néhány általános jó tanács
A nyílt tűz, illetve a gáztűzhely potenciális veszélyforrás. Használjunk mindig lángelosztót, illetve jól záródó kályharácsot. Ha radiátorral fűtünk, célszerű fából készült radiátorvédőt is felszerelni, hogy rosszullét esetén elkerülhessük az égési sérüléseket. Ha tehetjük, használjunk zárt rendszerű főzőedényeket, pl. kuktafazekat.
Az élesebb bútorsarkokat, illetve az elektromos konnektorokat célszerű ellátni védősarokkal és védődugókkal, Rosszullétünk esetén sem nekünk, sem a lakásban tartózkodó kisgyermekeknek nem eshet bajuk.
Az üvegajtókat lássuk el védőráccsal, vagy ami még megfelelőbb, átlátszó öntapadós tapétával, így nagyobb eséskor sem okoznak sérülést. A mellékhelyiségek, pl. WC, fürdőszoba ajtaját soha ne zárjuk kulcsra. Érdemes olyan biztonsági zárat felszerelni, amely kívülről is nyitható, hogy szükség esetén kéznél legyen a segítség. Ha nincs módunk ennek felszerelésére, jó és könnyen megszokható megoldás egy Foglalt-szabad tábla kihelyezése a mellékhelyiség ajtajára, amelyet minden családtag használhat.
A kádban való fürdés helyett a zuhanyozás ajánlott, bár ez sem mindig veszélytelen. Használjunk a kádban és/vagy az egész ún. csúszásmentes gumiszőnyeget, és zuhanyozzunk inkább ülve, a kád lefolyóját szabadon hagyva, inkább langyos, mint forró vízzel.
Ha epilepsziával élő nagyobb, kamasz gyerek van a családban, fogadtassuk el vele, hogy a saját érdekében mindig be kell jelentenie, ha pl. fürdeni megy.
Néhány jó tanács epilepsziával élő kisgyermekes szülőknek
Az a tény, hogy az édesanya epilepsziás, a gyermek gondozásában nem jelent különösebb terhet, bár a kisgyermek hazaérkezése után szigorúbb rendszabályokat is be kell vezetni a család mindennapi életében.
Az epilepsziával élő anyának nem tanácsos a csecsemőt babakádban vagy felnőtt kádban egyedül fürdetnie. Ilyenkor praktikusabb a gyereket kiságyban nedves szivaccsal letörölni, vagy a földre tett babaágyban kevés vízzel lemosdatni. Cumisüvegből történő etetésnél a legmegfelelőbb, ha az a földön ülve történik: támasszuk hátunkat a falnak, vagy más stabil alkalmatosságnak, és tegyük a gyermeket alacsony etetőszékbe, vagy műanyag gyermekhordozóba, szíjazzuk be, és olyan távolságra ültessük, hogy rosszullétünk esetén se okozzunk sérüléseket. Ha tudjuk, hogy rendszeresen melyik oldalra esünk, tegyük a babát az ellenkező oldalra.
Soha ne hordozzuk a kicsit karunkban, még a lakásban sem. Használjunk műanyag gyermekhordozót (az ún. kenguru textilhordozó sem megfelelő), babakocsit vagy műanyag kerekes lépegetőt, ha egyedül vagyunk otthon a kicsivel.
Ha mozgékony a már járni tudó kisgyerek, lehetőleg akkor végezzük a veszélyesebb házimunkákat, pl. a vasalást, ha alszik: vagy tegyünk rácsot a konyhaajtóra.
A lakáson kívüli óvintézkedéseknek szenteljünk különös figyelmet. Ha kertes házban lakunk, ügyeljünk arra, hogy a kapu mindig zárva legyen. Ha az utcára visszük a kisgyereket, mindig kapcsoljuk be a kocsi, vagy a műanyag hordozó szíját. Ha már biztonságosan jár, mindaddig célszerű kis kantárral a csuklóhoz kapcsolni, amíg nem elég nagy ahhoz, hogy megértse, hogy anyja rosszulléte esetén mindig mellette kell maradnia.
A gyógyszerek jelenléte a lakásban potenciális veszélyt rejt magában, s mivel a gyerekek jó megfigyelők, egy idő után utánozni fogják a felnőttet a tabletták szedésében is. Ahogy nagyobbak lesznek, mondjunk el annyit őszintén a betegségünkről, amennyit megérthetnek. A gyerekek hamar megtanulják azt is, hogy pl. anyjuk rosszulléte esetén hogyan tegyék magukat hasznossá, pl. vigyázhatnak a kisebb testvérekre, vagy megóvhatják a szülőt a sérülésektől.
Biztonságos utazás
A gyógyszeresen jól beállítottak, rohammentesek vagy csak nagyon ritkán rohamozók számára az utazás nem jelent különösebb veszélyt. Természetesen célszerű, hogy hordjanak magukkal olyan azonosító kártyát, melyből kiderül, hogy gondozás alatt állnak, milyen gyógyszert szednek, és kit kell értesíteni, ha rosszul lesznek, és segítségre szorulnak.
Nagyobb külföldi utazások esetén tanácsos a gondozó orvost arra kérni, hogy írjon egy levelet a meglátogatott ország nyelvén vagy egy világnyelven, amelyben a lényeges orvosi tudnivalókat összefoglalja, ha útközben orvosi segítséget kell igénybe venni. Nyilvánvalóan szükséges a megfelelő gyógyszermennyiség biztosítása, vagy tudni kell, hogy az adott országban milyen készítmény formájában szerezheti be valaki a szokásos gyógyszerét.
A legtöbb országban működik epilepszia-ellenes liga, amihez fordulni lehet, ha valamilyen rendkívüli nehézség támad.
A repülés sem jelent különleges vagy kedvezőtlen megterhelést a vonathoz képest. A légnyomásváltozások sem járnak semmiféle előrelátható kedvezőtlen hatással. Hasonló a helyzet, ha valaki a megszokottól melegebb vagy hidegebb égövet látogat meg. Ennek behatását - ha egyáltalán van - a rosszullétekre nem tudjuk kellőképpen előre megjósolni. A meteorológiai tényezők gyakorolnak ugyan befolyást a rosszullét készségre, ennek törvényszerűségeit azonban jelenleg még nem derítették fel kellőképpen.
Biztonságos szórakozás
Az epilepsziával élő fiatalnak különösen kell figyelnie a biztonságára. Fontos, hogy mindig megbízható baráttal, barátnővel menjen nyilvános szórakozóhelyre. Az éjszakai fennmaradás és az alkoholfogyasztás kérdéseit beszélje meg gondozó orvosával. Ugyancsak beszélje meg hogy a szórakozóhelyeken gyakori villódzó fények provokálhatnak-e rohamot Önnél.
Prof. Halász Péter, dr. Békés Judit
