Epilepsziás vagyok és gyermeket szeretnék

Korunk orvostudományának alapgondolata, a megelőzés (preventív szemlélet) sehol sem érvényesülhet jobban, mint a terhességre való felkészítés során, és ez az epilepszia esetén sincs másként.

Az epileptológus kezelő orvos feladata, hogy – még a tervezett várandósság bekövetkezte előtt – kellő időt és figyelmet fordítson a gyermekvállalást övező összes problémára. Irodalmi adatokból ismert, hogy az egészséges populációban a nem tervezett terhességek aránya 55% körül van. Azonban a nemzetközi felmérések alapján, a kezelt, gondozott epilepsziás nők várandóssága közel 95%-ban problémamentes. A várandósságot megelőzően az epileptológus legfontosabb feladata, hogy időben optimalizálja (megfelelő hatóanyagot, megfelelő mennyiségben állítson be) az antiepileptikus (AE) terápiát. Olyan AE-ot kell választani, melynek elenyésző a teratogén potenciálja (magzati fejlődési rendellenességet okozó hatása), monoterápiában megfelelő rohamkontrollt biztosít (lehetőleg rohammentességet), a terhesség során vérszintje biztonsággal meghatározható és a szoptatás is problémamentesen megoldható mellette. A megelőző szemlélet része, hogy a kívánt terhességet megelőzően 3-6 hónappal elérjük a rohammentes állapotot, a lehető legalacsonyabb, hatékony monoterápiával, elhúzódó felszívódású szerek alkalmazásával. A preventív szemlélethez tartozik továbbá, hogy a várandósságot megelőzően 3 hónappal megfelelő mennyiségű és összetételű magzatvédő vitamin kombinációt állítsunk be. A tervezett terhességet megelőzően 3 hónappal, minden esetben el kell kezdeni a folsav pótlását is. A nemzetközi ajánlások naponta 2-4 mg folsav adását javasolják a terhesség alatt. A kombinált magzatvédő vitamin folsav tartalmát mindig számoljuk bele a folsavpótlásba.

Az antiepileptikumok tertogén (magzati fejlődési rendellenességet okozó) hatása

Az egészséges, gyógyszert nem szedő nők körében a fejlődési rendellenességek 3 % körül mozog. Az irodalmi adatok alapján az AE-ot szedő nőknél, egy gyógyszer szedése mellett ez az arány: 2,5-7,8%, míg kombinált kezelés esetén elérheti akár a 15%-ot is. Leggyakrabban a phenytomi, primidon, phenobarbtál, valproát, topiramat okozhat fejlődési rendellenességet.

A magzati károsodások megelőzése

A megfelelő folsav és vitaminpótlás mellett, a magzati rendellenességek korai felismerését szolgálják az α-fötoprotein- és sorozatos UH vizsgálatok. Hazánkban nagyon szigorú nőgyógyászati protokoll van a fejlődési rendellenességek szűrésére, mely teljesen kielégítő kezelt epilepsziás betegek esetében is. A várandósság igazolását követően a 12. héten végzett UH a legsúlyosabb defektusok kimutatására készül, majd a 18-19. héten a velőcső záródási-, csont-, szív- és faciális-abnormitások diagnosztizálására, a 30-31-héten a magzat növekedési ütemének, a 36-37. héten a magzat méretének és helyzetének a megítélésére kerül sor.

Dr. Juhos Vera