A nyolcvan éves Halász Péter professzor köszöntése
A honlap természetéből következik, hogy minden kedves olvasója valamiképpen érintett vagy érdekelt az epilepsziával kapcsolatos ügyekben. Így e rövid méltatás tartalmát, az ünnepelt munkásságának jelentőségét Ön is bizonyára értékelni fogja.
Halász Péter professzor a hazai epilepszia betegellátás vitathatatlanul kiemelkedő, legjelesebb kialakítója, a korszerű tudományos eredményeken alapuló szakmai képzés elősegítője, számos tényleges új diagnosztikai és kezelési eljárás meghonosítója. Az a kivételes tehetséggel rendelkező szakember, aki egyidejűleg képes kutatni és oktatni az epilepszia biológiai és ezen belül idegélettani történéseit, ugyanakkor a legmagasabb szinten ellátni a hozzá forduló betegeket. Ezekkel egyidejűleg észreveszi és felhívja figyelmünket arra is, hogy a betegségben szenvedők személyes és közösségi kapcsolatai, közérzete és lelkiállapota milyen nagy mértékben módosíthatja a kórfolyamat alakulását. Az összetett, a részletekre is kiterjedő megfigyelés eredménye az a felismerés, hogy az epilepsziában szenvedő betegek szakellátásuk során azonos kezelőorvost igényelnek, a legjobb eredményeket specializált szakellátás keretében lehet elérni, és a sokéves zajlás során számítani lehet (esetleg egyidejű kezelést igénylő) lelki zavarok megjelenésére. Ennek az első olvasatra szerteágazó, a mindennapi rutinmunka magas szintjein mégis összekapcsolódó feladatnak a megvalósítása során az epilepszia szakmai érdekvédelméért, a betegek legmagasabb szintű ellátásáért, valamint a betegséget övező társadalmi stigmák ellen folytatott küzdelme a szakmai pályán törvényszerűen ütközésekhez is vezetett, azonban a betegellátás fejlesztésébe, a legsúlyosabb betegek sorsának javíthatóságába vetett hite töretlen maradt.
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy pályáját egyetemi záróéveim óta, 44 éve követhetem, és mesteremnek nevezhetem. Meggyőződésem azonban, hogy nem csak én, hanem az epilepsziás betegeket kezelő összes hazai szakember hálás köszönettel tartozik munkásságáért. Ezért is külön öröm számunkra, hogy mind a tudományos, mind a szakmai közéletben változatlanul aktív és eredményes, és – feltételezem, hogy páciensei nagy örömére - betegellátási gyakorlatát is a tőle megszokott lendülettel és sikerrel folytatja. Így legyen ez még sokáig!
Rajna Péter
A honlap természetéből következik, hogy minden kedves olvasója valamiképpen érintett vagy érdekelt az epilepsziával kapcsolatos ügyekben. Így e rövid méltatás tartalmát, az ünnepelt munkásságának jelentőségét Ön is bizonyára értékelni fogja.
Halász Péter professzor a hazai epilepszia betegellátás vitathatatlanul kiemelkedő, legjelesebb kialakítója, a korszerű tudományos eredményeken alapuló szakmai képzés elősegítője, számos tényleges új diagnosztikai és kezelési eljárás meghonosítója. Az a kivételes tehetséggel rendelkező szakember, aki egyidejűleg képes kutatni és oktatni az epilepszia biológiai és ezen belül idegélettani történéseit, ugyanakkor a legmagasabb szinten ellátni a hozzá forduló betegeket. Ezekkel egyidejűleg észreveszi és felhívja figyelmünket arra is, hogy a betegségben szenvedők személyes és közösségi kapcsolatai, közérzete és lelkiállapota milyen nagy mértékben módosíthatja a kórfolyamat alakulását. Az összetett, a részletekre is kiterjedő megfigyelés eredménye az a felismerés, hogy az epilepsziában szenvedő betegek szakellátásuk során azonos kezelőorvost igényelnek, a legjobb eredményeket specializált szakellátás keretében lehet elérni, és a sokéves zajlás során számítani lehet (esetleg egyidejű kezelést igénylő) lelki zavarok megjelenésére. Ennek az első olvasatra szerteágazó, a mindennapi rutinmunka magas szintjein mégis összekapcsolódó feladatnak a megvalósítása során az epilepszia szakmai érdekvédelméért, a betegek legmagasabb szintű ellátásáért, valamint a betegséget övező társadalmi stigmák ellen folytatott küzdelme a szakmai pályán törvényszerűen ütközésekhez is vezetett, azonban a betegellátás fejlesztésébe, a legsúlyosabb betegek sorsának javíthatóságába vetett hite töretlen maradt.
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy pályáját egyetemi záróéveim óta, 44 éve követhetem, és mesteremnek nevezhetem. Meggyőződésem azonban, hogy nem csak én, hanem az epilepsziás betegeket kezelő összes hazai szakember hálás köszönettel tartozik munkásságáért. Ezért is külön öröm számunkra, hogy mind a tudományos, mind a szakmai közéletben változatlanul aktív és eredményes, és – feltételezem, hogy páciensei nagy örömére - betegellátási gyakorlatát is a tőle megszokott lendülettel és sikerrel folytatja. Így legyen ez még sokáig!
Rajna Péter
