Diétás lehetőségek az epilepszia kezelésében

A különböző krónikus betegségek kezelésében egyre inkább tért hódítanak az úgy nevezett divatdiéták, melyekről a betegek azt gondolják, hogy nemcsak hatékonyabbak, mint a gyógyszerek, de a mellékhatásuk is kevesebb.

Alkalmazásukat gyakran nem beszélik meg a kezelőorvossal, néha még a szükséges gyógyszereket is elhagyják. Nem gondolnak arra, hogy az egyoldalú táplálkozásnak is vannak veszélyei (különösen gyermekkorban), a gyógyszerek elhagyása állapotromláshoz vezethet.

Epilepsziás betegek kezelésére 1920 óta alkalmaznak ketogén diétát, melynek lényege a magas zsír, alacsony szénhidrát és kornak megfelelő fehérjebevitel. Korábban a magas zsírtartalom miatt az eredeti diétát kevesen tolerálták, egyrészt mert ehetetlennek tartották, másrészt mert igen gyakoriak voltak a mellékhatások.1990 óta számtalan klinikai vizsgálat igazolta a ketogén diéta hatékonyságát. Így egyre jobb hatásfokkal és biztonságosabban alkalmazzuk. Az évek során szerzett tapasztalatok alapján szükség volt a diéta módosítására illetve egyéb alternatív diéták bevezetésére.

Mi is az a ketogén diéta ?

A ketogén diéta nagyon magas zsír, életkornak és életvitelnek megfelelő fehérje és minimális szénhidrátbevitelen alapuló diéta. Lényege, hogy a szervezet a szükséges energiát a zsír elégetéséből nyeri, mely során nagy mennyiségű ketontest szabadul fel, mely jelentősen megváltoztatja a szervezet normális anyagcseréjét, energiaforgalmát. A nem megfelelően kivitelezett diéta  azonban súlyos mellékhatásokat is okozhat. Ezért fontos, hogy a diétát  orvos és dietetikus kontrollja mellett alkalmazzuk.

Konszenzus a ketogén-diéta alkalmazására

Mikor gondoljunk a diétára?

A: Terápiarezisztens epilepszia

A terápiarezisztens epilepsziák esetén, életkortól függetlenül érdemes megfontolni a ketogén diéta alkalmazásának lehetőségét, amennyiben  már 2-3 antiepileptikum hatástalannak bizonyult, és a beteg epilepszia műtétje nem jön szóba.

B. Gyermekkori speciális metabolikus zavarok, enzimdefektusok

A gyermekkori metabolikus zavarok közül a leggyakoribb a pyruvat dehydrogenase d

eficit, a glucose transporter defectus, valamint a foszfo-fructo-kinase defectus fordul elő. Ezekben az esetekben akár életmentő is lehet, így mielőbb el kell kezdeni a diétát.

Milyen diéták vannak?Az utóbbi időben egyre több „csodadiétáról” lehet olvasni, melyeknek „nincs” mellékhatása és a különböző központi idegrendszerei betegségekben (epilepszia, ADHD, autizmus) alkalmazva „hatékonyabbak”, mint a gyógyszerek. Ezek elterjedése miatt fontos, hogy objektív képet alkossunk arról, hogy melyik diéta milyen betegségekben, milyen életkorban alkalmazható, milyen mellékhatásai vannak, hogyan változtatja meg a diéta a párhuzamosan alkalmazott gyógyszerek hatását. E problémák megoldására már sok klinikai vizsgálatot végeztek. Az eredmények alapján kimondhatjuk, hogy a ketogén diéta és annak különböző módosított változatai bizonyos epilepsziaformákban a rohamok számát szignifikánsan csökkentik. Emellett a gyermekek figyelmi és egyéb kognitív funkciói is javulnak, a rohamszám csökkenés mértékétől függetlenül.

A Glutén és kazein mentes (GFCF) diétával kapcsolatos klinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy olyan autista gyermeknél, akiknél epilepsziás betegség is fennáll, csökken az epilepsziás rohamok száma. Nem autista epilepsziás gyermeknél azonban ilyen hatás nem volt.

A többi alternatív diéta (GAPS, Candida, Paleo, Feingold) a vizsgálatok szerint nem befolyásolja sem az epilepsziás betegek rohamszámát, sem a kognitív vagy viselkedési funkcióit. Ezért epilepsziás gyermekeknél ezen diéták alkalmazása nem javasolt, sőt veszélyes is lehet.

 

Milyen szempontok szerint válasszunk diétát?

A diéták megválasztásá

nál a legfontosabb szempont a beteg életkora, aktivitása, de figyelembe kell venni a család életformáját, étkezési szokásait, a beteg táplálhatóságát is.

Mellékhatások és azok megelőzése

A diéta beállítása előtt mindenképpen felhívjuk a figyelmet a diéta pontos, szigorú betartásának, a rendszeres szakorvosi és laboratóriumi vizsgálatok szükségességének, és a diéta alatt alkalmazandó táplálék kiegészítőknek fontosságára. Ezek az előkészületek idegenek a szülők és a betegek számára, hiszen a köztudatban az él, hogy a diéta csak „egészséges” lehet, annak nincsenek mellékhatásai.

A legtöbb alternatív diétával az a legnagyobb probléma, hogy a diéta beállítása során nem hívják fel a betegek figyelmét a várható mellékhatásokra. Csak az előnyeit hangsúlyozzák annak, a beteg megváltoztatja az étkezési szokásait, bizonyos ételeket, alapanyagokat teljesen kiiktat. Arról gyakran megfeledkeznek, hogy ha különböző ételeket- különösen a tejterméket, gabona féléket, húst stb- teljesen elhagyjuk az étrendből, akkor hiányállapotok alakulhatnak ki. Arra se hívják fel a figyelmet, hogy a „pszeudogabonák” előállítása során a fogyaszthatóság érdekében több adalékanyagot adnak a táplálékhoz. Míg a ketogén diétát szoros szakorvosi és dietetikus felügyelete mellett végezzük,, más diéták esetén a gondozás nincs megoldva. A beteg legtöbbször az internetről tájékozódik .A vitaminok és ásványi anyagok pótlása véletlenszerűen történik, nem a beteg aktuális igényének megfelelően.

A diétára is úgy kell tekinteni, mint a gyógyszerre, melynek vannak pozitív és negatív (hiányállapotok, pszichés hatások!) hatásai. Csak úgy lehet hatékonyan használni, és a mellékhatásokat lehetőleg elkerülni, ha ezeket ismerjük és ezekre felhívjuk a beteg figyelmét is. Valamennyi diéta gyermekkorban csak indokolt esetben, szakorvosi kontroll alatt javasolt.

Dr. Altmann Anna