Epilepszia gyógyszerek - Szedjem, ne szedjem?

Az epilepsziák kezelésében alkalmazott gyógyszereket antiepileptikumoknak hívják. A hatásukat úgy fejtik ki, hogy csökkentik az agyban az epilepszia miatt kialakult kóros (fokozott) ingerlékenységet (ún. izgalmi állapotot).

Az antiepileptikumok nem a betegséget, vagy annak a kiváltó okát szűntetik meg, hanem az epilepsziás rohamok létrejöttét gátolják meg. Nem a betegséget gyógyítják meg, hanem a „tüneteket” szűntetik meg (rohamgátlás). Általánosságban elmondhatjuk, hogy nem befolyásolják az idegrendszer normál folyamatait (mint pl. gondolkodás, tanulás, memória, mozgás, stb.). Kémiai szinten, az antiepileptikumok az idegsejtek különböző részeihez kötődnek. A hatásukat eltérő módon fejtik ki. Ez az oka annak, hogy sokféle gyógyszer van forgalomban.

A gyógyszeres kezelés célja a teljes rohammentesség elérése. A különböző epilepszia típusok nem egyformán „reagálnak” a gyógyszerekre. A betegek ~50%-nál a kezelés teljesen sikeres. Mintegy 25%-ban a rohamok csak ritkán alakulnak ki (évente, vagy még ritkábban). A betegek körülbelül negyedénél nem sikerül tartós tünetmentességet elérni, az ő epilepsziájukat nevezik gyógyszerrezisztens formáknak. Feltétlenül hangsúlyozni kell, hogy az esetükben sem arról van szó, hogy az antiepileptikum nem hat, hanem arról, hogy a hatása nem teljes (gyógyszer nélkül még súlyosabb állapot alakulna ki).

A gyógyszerelhagyás értelemszerűen csak akkor jön szóba, ha tartós (több éves) tünetmentesség már kialakult. Ilyenkor a sikeres gyógyszerelhagyás lehetőségét (kezelés nélkül se térjenek vissza a rohamok) három dolog határozza meg:

  1. Milyen típusú az epilepszia? Előre tudható az (rögtön az első kivizsgálás során), hogy bizonyos formák idővel meggyógyulnak (pl. a „gyermekkori kisrohamok”), és ilyenkor a gyógyszer később elhagyható lesz. De azt is tudhatjuk, hogy más esetekben a betegség „nem gyógyul meg”, még akkor sem, ha évekig nincs roham. Ilyenkor az antiepileptikumot tartósan, akár egész életen át kell szedni.
  2. Milyen a betegség lefolyása? Sok esetben, a betegség legelején még nem tudható, hogy milyen lesz a lefolyás (prognózis). Idővel azonban azt látjuk, hogy a kezelés sikeres, a rosszullét nem ismétlődik. Ezek a jól kezelhető, és enyhe lefolyású betegségek. Ilyenkor az általános gyakorlat az, hogy kb. két év rohammentesség esetén megpróbálható a gyógyszerelhagyás.
  3. Betegszempontok. A gyógyszerelhagyásnak mindig van kockázata. Ennek a mértéke általában statisztikailag jól meghatározható (pl. alacsony vagy magas a kockázat). Ennek az ismeretében, a beteg a saját, egyéni szempontjainak a figyelembevételével (pl. munkahely, gépjárművezetés, család, környezet, gyógyszer mellékhatások, stb.) dönt a számára várhatóan legjobb megoldásról.

Dr. Szupera Zoltán